"Amíg az amerikai történelem tele van legendás vonatrablásokkal, addig Magyarországon csak a betyárság romantikájával rukkolhatunk elő. Rendben, Rózsa Sándor még bevetette magát, a hazai vasútfejlesztés fellendülésének hajnalán, még mielőtt nyugdíjba vonult volna a monarchia különböző fegyházaiba. De hogy később kevéssé kultikus gazfickók, vajh miért nem raboltak vonatot, annak két oka lehet:
1. Ha a mai MÁV-ból indulok ki, akkor a csendőrök gyalog is gyorsabbak voltak a vonatnál, és így nem érte meg a kockázatot.
2. Egyszerűen a vonatrablásra való hajlam teljesen hiányzik a magyarok mentalitásából.
Azon honfitársaim, akik viszont mindig is kovbojkalapot kívántak a fejükbe, és vonatot akartak rabolni, de rettegtek a kalauzoktól, nekik most megadatik a nagy lehetőség.
A Colt Express szabálykönyve, és kétséget sem hagy afelől, hogy a játék bővelkedni fog akciókban. Amíg a filmek és a popkultúrában kicsit pang klasszikus Western, addig a társasjátékok világában, minden évben megjelenik egy-két játék, amely a Vadnyugatra kalauzolja a játékosokat. Ezek sorát erősíti Christophe Raimbault szerzeménye. ALudonaute kiadó tavaly Essenben megjelent partjyátéka hamar nagy kedvenc lett nálam épp úgy, ahogy a körülöttem játszók között.
A képregényes fedelet felemelve először a játék 6 karaktertablójával találkozunk, majd ezek alatt rögtön egy színes, szagos, jól felépített szabálykönyvre bukkanunk… aztán még egyre, meg még egyre. Ha sikerült túljutnunk a 3 különböző nyelvű füzeten, jön a dobozbontogatás kuriózuma. A Colt Exress táblája ugyanis egy 3D-s vonat, amit a mellékelt karton elemekből kell összeraknunk. Pánikra azonban semmi ok, nemcsak a LEGO-n és IKEA bútorokon szocializálódott gamerek játszhatják a játékot, az összerakás ugyanis a mellékelt ábráknak köszönhetően gyerekjáték, és ha nem vagyunk túl önzőek, akár a csemetéinkkel együtt is megépíthetjük a vonatot. Ha elkészült a kartonmozdony és megvagyunk a vagonokkal is, akkor találunk még a dobozban 7 fa kovboj figurát, 130 kártyát, jó sok zsákmányjelölőt és további összerakható kaktusz és egyéb díszítőelemeket. Azt hiszem nyugodtan állíthatom, hogy a játék prezentációja elsőrangú. Egyrészt itt van a fantasztikusan kinéző kartonvasút, de emellett a kártyák és a tokenek minőségére sem lehet panasz. Az a tény pedig, hogy a dobozba bekerült egy csomó talpra állítható tereptárgy – amiknek alapvetően nincs funkciójuk, csak tovább fokozzák a játék hangulatát és a vizuális élményt -, csak hab a tortán, és mindenképp megsüvegelendő.
A játékot 2-6 fő játszhatja, akik célja, hogy a leggaz(dag)abb vonatrablók legyenek, mire a szerelvény befut a végállomásra. A hőn áhított vagyont pedig drágakövek, pénzeszsákok, a Szépvölgyi Széntársaság táskájának begyűjtésével, illetve a hatlövetű kiürítésével érhetjük el. A játék elején minden játékos kap egy egyedi képességgel bíró karaktert, akciókártyákat – ezek szimbolizálják a cselekvéseinket – és 6 tölténykártyát. Miután felállítottuk a vonatot, feltöltjük a megfelelő vagyontárgyakkal. Ha a betettük a táskát őrző marsallt, valamint bábuink is kényelmesen elhelyezkedtek a hátsó vagonokban, indulhat is a party.
A játék 5 fordulóból áll, minden forduló elején felhúzunk egy fordulókártyát, ami megmutatja, hogy az adott körben hány akciókártyát játszanak ki a résztvevők, és azt milyen módon teszik. Ezután a játékosok felhúzzák a 10 akciókártyájuk felső 6 lapját, és megkezdődik a fordulóTervezés fázisa. Ebben a részben a banditák, a kezdőjátékossal kezdve, egymás után, akciókártyákat játszanak ki. A lapokat általában képpel felfelé játsszák ki, és egymásra teszik őket, így mindig látjuk, hogy a játékosok mit fognak csinálni, de mivel egyik lap takarja a másikat ezt korántsem olyan egyszerű fejben tartani. Ráadásul ha a vonat alagútba ér, akkor a sötétben nem látjuk, ki mit csinál, ilyenkor a kártyáinkat képpel lefelé rakjuk egymásra. De mit is lehet csinálni a vonaton?
Miután szép sorban mindenki kijátszotta a fordulókártya által elvárt mennyiségű lapot, kialakul egyetlen nagy cselekvéspakli, amit fejre fordítva kezdődhet is a Cselszövés fázis. Itt derül ki, hogy aljas terveink, mennyire sikerültek, miután a egyesével felfordítjuk a lapokat, és végrehajtjuk az akciókat: jövünk-megyünk, kúszunk-mászunk, pofozkodunk és lövöldözünk. Ilyenkor döbbenünk majd rá, hogy hol számoltuk el magunkat, és ez az a fázis, ahol nevetésbe torkollik a nagy tervezgetés."