A hintázásnak, mint oly’ sok mozgásnak rengeteg pozitív hatása van, kezdve a ringató nyugtatáson felül, az idegrendszeri érésre, az egyensúlyérzékre, sőt a beszédfejlődésre is!

De mitől is jó a hintázás ennyire?

Gondoljunk csak a magzati korra, mikor az Anyuka mozgásával, testének mozgatásával, lépésével ringatja csemetéjét. Így magával érthetődő, hogy mikor megszületik egy baba, akkor nyugszik meg leginkább, ha bárki, de leginkább az édesanyja a karjaiba veszi és ringatja. Ezt szuperül is teszi, merthogy ekkor vesztibulárisan stimulálja, játékosan fejleszti a gyerekét.

Mit is jelent ez pontosan?

A vesztibuláris rendszer, közérthetőbb néven az egyensúlyi rendszer a belső fülben helyezkedik el és az ott lévő folyadék elmozdulásának hatására érzékeli a fej minden irányú elmozdulását. Ez  a rendszer pedig akkor fejlődik a legjobban, ha a gyerek tud megfelelő mennyiségben különböző mozgásokat, ugrándozásokat, pörgés-forgást, és természetesen ringást, azaz hintázást végezni. Minél többet mozog, ringatózik, hintázik ugyanis a baba, annál több ingert közvetít az agy és segít összekapcsolni a sejteket, merthogy azokat csak akkor tudjuk majd használni, ha azok össze is kapcsolódnak egymással. Ezáltal gyorsabban fejlődik a gyerek agya.

Ez nem azt jelenti, hogy nonstop hintáztassuk lurkónkat, de fontos, hogy az említett mozgásformák is szerepeljenek a napirendjükben.

Az apukákkal való játékos birkózás is nagyon jó hatással lehet, ami természetesen az apa-gyerek kötődés elősegítésén túl arra is jó, hogy a birkózás közben, a forgások alkalmával újabb stimulációk érik az agyat. Plusz a kisgyerek tanulja a teste határait, testtudata fejlődik.

Hogy mégis miért épp a hinta a legfontosabb mozgásforma?

A hintázás a legintenzívebb fejlesztő, ezért terápiás céllal is használják (Ayres terápia, TSMT, stb.), de teljesen egészséges, neurotipikus kisgyerekeknél is fontos, hogy naponta előkerüljön a hinta, akár bent, vagy kint a játszótéren. A hinta azért a legszuperebb fejlesztő, mert az agynak ekkor kell a legtöbbet dolgoznia azért, hogy meg tudjuk őrizni az egyensúlyunkat. .

A hintázás pozitív hatásai pontokba szedve:

1, Fejlődik az egyensúlyérzék, ezzel együtt a mozgáskoordináció és a ritmusérzék is, amivel együtt pedig a matematikai képességek is fejlődnek.

2, Kiváló testedzés, hiszen a megfeszítő és elernyesztő hinta-mozgás miatt az izmok fejlődése is pozitívan hat.

3, Kreatívabb lehet a gyerek, jobb ábrázolókészséggel, mint nem hintázó társai, hiszen a hintázás hatására könnyebben vált majd agyféltekét, hiszen ez a fajta mozgás segíti a jobb és bal agyfélteke közti kapcsolatot.

4,  Aki kisgyermekkorban sokat hintázik, az könnyebben tanul meg írni és olvasni. Ennek  szintén, a már előbb említett két agyfélteke közötti kapcsolatokat erősítő hintázás a felelős, azaz a gondolkodási képességeket is fejleszti.

5, A hintázás tulajdonképpen térben való mozgás, így a téri tájékozódás elősegítésében is fontos szerepet játszik.

6, Mivel a kisgyerek jobban össze tudja hangolni majd az izmai tevékenységét, így a finommotoros készség is fejlődik, ami azt jelenti hogy jobb lesz a kézügyessége, rajzkészsége, szem-kéz koordinációja, szebb lesz a ceruzatartása.

7, Mivel a ringató hatás mind a gyerekre, mind a felnőttre nyugtató hatással van, így nem hagyhatjuk ki a listából a pozitív lelki hatást, ami akár segíthet a szorongások, félelmek, feszültségek leküzdésében.

8, Javul a koncentráció, a rövid-, és hosszútávú memória. Ezen oknál fogva használják figyelemhiányos, ADHD-s, autista és down szindómával élő gyerekeknél is, mellyel látványos eredményeket is el tudnak érni.

9, A beszédfejődésre mért hatása leírhatatlan, csökken a diszlexia és diszgráfia esélye. Például megfigyelték, hogy azok a gyerekek, akik sokat hintáztak, kevésbé cserélik fel a hasonlóan hangzó betűket, például a b, d és p betűket.

Forrás: gyerkoc.com

 Megosztom Facebookon