Milyen szempontok alapján válasszunk játékot?
- avagy 5 fontos játékválasztási szempont -
Evidensnek tűnhet, de fontos alapvetés, hogy játékot azért veszünk, mert játszásra szánjuk. Azt szeretnénk, hogy valaki használja, és örömet szerezzen neki. Ha kézbe veszi, vagy ha rá gondol, igénye legyen játszani vele újra, és újra. Hogy sikeresen választhassuk ki a legmegfelelőbb játékot, vásárlás előtt sok mindent érdemes átgondolni, cikkemmel ebben szeretnék most segítséget nyújtani.
Mik azok a szempontok, amik segíthetnek a tökéletes játék megtalálásában?
Ez talán a legfontosabb. Figyeljünk oda arra, aki a játékot kapja (még akkor is ha magunknak szánjuk a játékot). Fontos feltennünk magunknak a kérdést: Kinek szánjuk a játékot? Mit tudhatunk róla?
Jó pár évnyi játékipari tapasztalat után elmondhatom: kivétel nélkül, mindenkinek találhatunk hozzá illő játékot. A bolton polcain, vagy az internetes oldalakon minden életkornak, érdeklődésnek megfelelően találhatunk játékokat. Lehet, hogy kicsit nagyobb keresgéléssel, de egészen biztosan van olyan lehetőség, ami kompromisszumok nélküli, remek találat lehet a játszani vágyónak. Ám ez a rengeteg lehetőség azt a veszélyt is magában hordozza, hogy a hatalmas kínálatban mellélövünk, és végül nem olyan játékot kap az illető, amit szívesen használna. Van tökéletes játék, viszont nincs olyan játék, ami mindenkinek tökéletes. Elsőként tehát úgy szűkíthetjük a kört, ha odafigyelünk a célszemélyre/csoportra.
Ez az egyik legkardinálisabb kérdés. Kivétel nélkül minden játéknak „kutya kötelessége” feltüntetnie (általában már a dobozon is) a célcsoport életkorát. Ez vagy csak alsó korhatárt jelöl (pl. 4+), vagy alsót és felsőt (3 – 6), mely általában ajánlás, amit a gyártó javasol. Az ettől való eltérés lehetséges, de kockázatos. Persze lehetnek kivételek, és lehet, hogy bár a dobozon 6+ van feltüntetve, egy ügyes négy éves is jól eljátszik vele, de nem szerencsés komolyabb összegeket invesztálni egy játékba, ami komolyan eltér egy célcsoportjától. Csalódás lehet belőle, és rossz érzést szülhet az adott játékkal kapcsolatban, amibe később hiába nőne bele a játékos, már nem valószínű, hogy jó kedvvel venné elő.
Gyermekjátékok esetén ez a pont nálam túlmutat azon, hogy egy játék „fiús” vagy „lányos”. Ezt nem is biztos, hogy jó eldönteni a gyerkőc helyett, hiszen az igazán jó játék nem ’nem-függő’. Mindegy hogy a célszemély milyen érdeklődési területtel bír, biztosan találhatunk olyan játékot, ami tetszeni fog neki: a pókostól, a nyerges vontatóson át, az űrrepülősig. Még az olyan elvont témák is megszólíthatnak bennünket, mint az informatikai játék számítógép és elektromosság nélkül, vagy egy figyelem-javító gyorsasági társasjáték, amiben a kisebbek szerencse nélkül is jobbak tudnak lenni, mint a szüleik.
A játék és játszás szerintem már önmagában tanít, nyugtat és fejleszt. Ám, ha egy olyan játékot sikerül találni a kiszemeltnek, ami célzottan segít, az hatványozottan megnövelheti az eredményeket. Ehhez gondoljuk át, mire is lesz jó a játék! Most nem feltétlenül csak az egyszemélyes logikai játékokra, az edukatív (tanító, információ-átadó), vagy az ügyességi játékokra gondolok, hanem pl. a kooperatív (együttműködésen alapuló) művekre is, amiben a játszók nem egymás ellen, hanem együtt, egymást segítve játszanak. Egy a „vesztéssel” hadilábon álló olyan gyerkőcnek ez például nagy segítségére lehet, hiszen akinek komoly frusztrációja van azzal, ha veszít, ezekben a játékokban a győzelmet és a vereséget is csoportosan, könnyítve élheti át/tanulhatja meg. Azonban minden személyiség-függő, lehet jó játék egy „egyszerű” baba, vagy egy olyan építőjáték is, ahol egy golyó legurul a magasból és a játszó pályát tervez neki. Néha a kevesebb több.
Sajnos - nem sajnos, a játék bár örök érték, mégis gyakran „drága mulatság”. Nem mindegy tehát, hogy mire költünk, ha hosszú távú szórakozást keresünk. Éppen ezért nagyon javaslom, hogy ha lehet, vásárlás előtt mindenképpen vegyük kézbe, esetleg próbáljuk ki a kiszemelt játékot. Győződjünk meg róla, hogy pontosan mit veszünk, és a játékoknál is törekedjünk a minőségi választásra. Sajnos vannak kiábrándító minőségű játékok is nem túlzottan olcsón, ahogy persze egészen kiemelkedő lehetőségek is, remek áron. Társasjátékok esetében sok bolt kínál bontott próbapéldányokat, így alkalmunk nyílhat az alkatrészeket is kézbe venni, megnézegetni. A játékok árban a pár száz forinttól a több tízezerig terjednek, és itt is igaz: nem feltétlenül a drágább a jobb, viszont ha már játékra szánjuk a pénzt, sokszor kicsivel drágábban sokkal komolyabb, és hosszabb távon is értékes játékot kaphat az ember. Ez igaz a kisebb és nagyobb tételekre is, hiszen sokszor jobban járhat a vásárló, ha több kicsi játékot vesz, mintha egy nagyot, és nem egyszer bebizonyosodott már, hogy a tetszés nincs egyenes arányban az árral.
Remélem, mindenki megtalálja a számára tökéletes játékokat!
Jó játékot mindenkinek!